Megemlékezés

Magyar zsidók, akik nélkül nem lenne Izrael – 3. rész: Az államépítők

Az első részben a látnokokról írtunk, akik megálmodták a zsidó államot. A másodikban a harcosokról és a mentőkről, akik életeket mentettek, és megvédték az országot. Egy államot azonban fel is kell építeni: törvényt kell hozni, költségvetést kell írni, várost kell tervezni. Ebben a részben azokat a magyar zsidókat mutatjuk be, akik ezt elvégezték. A végén pedig jönnek az unokák, mert a magyar szál ma is ott van a Kneszetben.


🎓 Deutsch Ábrahám, a tanító, aki a Kasztner-vonattal menekült meg

Deutsch Ábrahám / Magyarország 1889 – ✡ 1953.05.25.

Deutsch Ábrahám 1889-ben született Magyarországon. Jesivákban tanult, rabbivá avatták, aztán a Bécsi Egyetemen pedagógiából és filozófiából doktorált. 1920-ban Budapestre költözött, és a pesti ortodox hitközség oktatási intézményeinek igazgatója lett. Egy egész nemzedék tanult a keze alatt.

1944-ben ott ült azon a vonaton, amelyről a 2. részben írtunk. A Kasztner-vonattal menekült ki a nácik által megszállt Magyarországról Svájcba. A háború után Izraelbe ment, ahol az Agudat Jiszráel (ultraortodox párt) iskolahálózatának főfelügyelője lett. 1951-ben beválasztották a Kneszetbe. 1953-ban, képviselőként halt meg. Kasztner Rezső vonata nemcsak életeket mentett: egy jövendő kneszetképviselőt is elhozott.


✍️ Pinkas Dávid Cvi, a soproni, aki aláírta Izrael születését

Pinkas Dávid Cvi / Sopron 1895.12.05. – ✡ 1952.08.14.

Pinkas Dávid Cvi 1895. december 5-én született Sopronban, vallásos cionista családban, és Bécsben nőtt fel. Jesivában, majd a Bécsi Egyetem jogi karán tanult. 1925-ben alijázott, a Mizrachi Bank igazgatója és Tel-Aviv városi tanácsának tagja lett.

1948. május 14-én ő is aláírta Izrael Függetlenségi Nyilatkozatát. Egy soproni születésű ember neve áll a zsidó állam születési anyakönyvén. A függetlenségi háború idején a biztonsági bizottság egyik vezetője volt, az első Kneszetben pedig a nagy hatalmú pénzügyi bizottságot vezette. 1951-ben közlekedési miniszter lett. Leállíttatta a szombati tömegközlekedést, és hogy üzemanyagot spóroljon, a magánautókat is ki akarta tiltani az utakról szombatonként.

Ezt egyesek nem bocsátották meg neki. 1952 júniusában bombát tettek a lakása ajtaja elé. Ez volt Izrael Állam történetének első merényletkísérlete. A két gyanúsítottat, két volt Lehi-tagot, világi szélsőségeseket, a házból kifelé jövet fogták el, de bizonyíték hiányában felmentették őket. Egyikük, Amos Kenan, később a bizalmasainak bevallotta a tettét. Pinkas túlélte a robbanást, de két hónappal később, 1952. augusztus 14-én szívrohamban meghalt.


🏛️ Kollek Teddy, a nagyvázsonyi fiú, aki újjáépítette Jeruzsálemet

Kollek Teddy / Nagyvázsony 1911.05.27. – ✡ 2007.01.02.

Kollek Tivadar 1911. május 27-én született a Veszprém megyei Nagyvázsonyban. A szülei Herzl Tivadarról nevezték el, akiről az 1. részben írtunk. A név kötelezett: a kis Tivadar Bécsben nőtt fel, és már tizenhárom évesen, a bar micvája napján pénzt gyűjtött a hitközségben a cionista ifjúsági csoportjának, egy kenura.

Az 1930-as évek közepén alijázott, és egyik alapítója volt a Kinneret partján fekvő Ein Gev kibucnak. Aztán jött az a történet, amelyet kevesen ismernek. 1939-ben Bécsben bement Adolf Eichmannhoz, és kiharcolta, hogy háromezer zsidó fiatal elhagyhassa a náci birodalmat, és Angliába mehessen. Eichmann végig állva hagyta, de a fiatalok kijutottak.

1965 és 1993 között, 28 évig volt Jeruzsálem polgármestere. Az ő idejében egyesült újra a város 1967-ben, ő építtette újjá a zsidó negyedet az Óvárosban, és ő volt az Izrael Múzeum alapítója. 1988-ban Izrael-díjat kapott. Heródes király óta nem volt Jeruzsálemnek ilyen építője, mondták róla. A jeruzsálemi Teddy Stadion ma is az ő nevét viseli.


💵 Lőrincz Slomó, a budapesti rabbi, akinek a neve ott volt a pénzeken

Lőrincz Slomó / Budapest 1918.03.05. – ✡ 2009.10.19.

Lőrincz Slomó 1918. március 5-én született Budapesten, rabbicsaládban. A pápai jesivában tanult, aztán ő volt az első magyar diák a híres lengyelországi miri jesivában. 1939-ben alijázott, és részt vett abban, hogy magyar zsidókat juttassanak be titokban, a britek tilalma ellenére Izrael földjére.

Falvakat is épített: 1949-ben egyik alapítója volt a dél-izraeli Komemijut mosavnak, később ifjúsági falvakat hozott létre. 1951-től 1984-ig, 33 évig ült a Kneszetben. 1974 és 1984 között a pénzügyi bizottság elnöke volt, és az ő aláírása szerepelt izraeli bankjegyek millióin. Aki akkoriban Izraelben fizetett, egy budapesti rabbi aláírását tartotta a kezében.


🔧 Fischer József, a budapesti kamasz, aki a Haganát szolgálta

Fischer József / Budapest 1920.02.11. – ✡ 1992.12.14.

Fischer József 1920. február 11-én született Budapesten, és 1935-ben, tizenöt évesen alijázott. Tizennyolc évesen már a Hagana (a zsidó önvédelmi szervezet, az IDF elődje) küldötteként szolgált a brit hadseregben. Később a Zsidó Települési Rendőrségnél volt Hanitában és a Haifai-öböl környékén, ahol a határ menti zsidó falvakat védték. 1947-ben a Hagana Kfar Azar-i kiképzőtáborát vezette.

A háború után nem a fegyvert, hanem a szerszámot vette a kezébe. 1949-ben gépműhelyt alapított, és a kisipar képviselője lett. Egy fiatal országnak nemcsak katonák kellettek, hanem olyan emberek is, akik gyártanak és dolgozókat foglalkoztatnak. 1959 és 1969 között a Mapai (a munkáspárt elődje) képviselőjeként ült a Kneszetben.


📰 Tommy Lapid, az újvidéki fiú, akit Wallenberg mentett meg

Tommy Lapid / Újvidék 1931.12.27. – ✡ 2008.06.01.

Lampel Tamás 1931. december 27-én született Újvidéken, magyarul beszélő zsidó családban. 1944. március 19-én a németek elvitték az apját. Később így emlékezett vissza erre a napra: „az a pillanat, amikor számomra Isten meghalt”. Az apját Mauthausenben gyilkolták meg. Tamás és az édesanyja a budapesti gettóban vészelte át a háborút, Raoul Wallenberg segítségével.

1948-ban érkezett Izraelbe, és egy magyar nyelvű izraeli lapnál kezdett újságíróként. Később a Maariv napilap ismert tollforgatója lett, az izraeli közszolgálati műsorszolgáltató vezetője, aztán politikus: a Sinui párt elnöke, igazságügy-miniszter és miniszterelnök-helyettes. Az izraeliek generációi az ő útikönyvéből ismerték meg Európát.

Élete végén a Jad Vasem (az izraeli holokauszt-emlékközpont) tanácsának elnöke lett, és itt fut össze a szál a 2. résszel. Lapid személyesen ismerte Kasztner Rezsőt, és ő vitte előre a rehabilitációját. Az ő vezetésével vette át a Jad Vasem 2007-ben a Kasztner-archívumot. Lapid szerint senki sem mentett meg több zsidót a holokauszt idején, és senkit sem ért nagyobb igazságtalanság, mint Kasztnert.


⚖️ Peter Dávid, a legújabb: egy budapesti a mai Kneszetben

Peter Dávid / Budapest 1987.05.07.

A sor nem zárult le. Peter Dávid 1987. május 7-én született Budapesten, a kommunizmus utolsó éveiben, holokauszttúlélők leszármazottjaként. Másfél éves volt, amikor a családja alijázott. Először a Mevaszeret Cion-i befogadóközpontban laktak, aztán Haifára költöztek, ott nőtt fel. A Bar-Ilan Egyetemen végzett jogot.

Alkotmányjogász lett, a Kohelet Politikai Fórum kutatója. A Legfelsőbb Bíróság előtt ő képviselte a kormányt, Netanjahu miniszterelnököt, Jariv Levin igazságügy-minisztert és Itamar Ben-Gvirt. 2026 szeptemberében Netanjahu személyesen választotta ki a Likud listájának 16. helyére. November 10-én letette a képviselői esküt. A feleségével és három gyermekével Júdea és Szamária (Ciszjordánia) területén, a szamáriai Jakir településen él. Egy budapesti fiú, aki ma a zsidó állam törvényeit írja.


🌱 A második generáció: akik ma is magyarul köszönnek

Az államépítők unokái már Izraelben születtek, de a magyar szál nem szakadt el. Közülük hárman a legmagasabb posztokig jutottak.

Ganc Beni / Kfar Ahim 1959.06.09.

Ganc Beni édesanyja, Weisz Málka, a Békés megyei Mezőkovácsházán született, és túlélte Bergen-Belsent. Az édesapja, Náhum, az erdélyi Szovátáról származott. Beni a dél-izraeli Kfar Ahim mosavban nőtt fel, amelyet magyarul beszélő túlélők alapítottak. Ejtőernyős lett, aztán az IDF vezérkari főnöke, majd védelmi miniszter.

Jair Lapid / Tel-Aviv 1963.11.05.

Jair Lapid Tommy Lapid fia. 2022-ben ő lett Izrael első magyar származású miniszterelnöke. Az első kormányfői beszédét így kezdte: „Egy holokauszttúlélő fia vagyok.” Könyvet is írt az apjáról, amely a Lampel család magyarországi történetét meséli el.

2022 nyarán Joe Biden amerikai elnök a Jad Vasemben két holokauszttúlélő nénivel beszélgetett, és messze túllépte a megszabott időt. Ganc ekkor az egyik nénihez hajolt, és magyarul ezt súgta neki: „én is prime minister”. Aztán felegyenesedett, és hozzátette: „nem tudom beszélni magyar”. Lapid rögtön rábólintott: „nem tudom”. Ganc a végén még elköszönt: „köszönjük szépen”. Mindketten tudnak néhány szót magyarul, és amikor magyarországi vendég érkezik, szívesen meg is csillogtatják.

Merav Michaeli / Petah Tikva 1966.11.24.

Merav Michaeli Kasztner Rezső egyetlen lányának, Zsuzsának a lánya. A Munkapárt elnöke lett, és 2021-ben ugyanazt a tárcát kapta meg, mint 70 évvel korábban a soproni Pinkas: közlekedési miniszter lett. Az első kneszetbeli beszédében kiállt a nagyapja mellett, akit Tel-Avivban gyilkoltak meg.


🇮🇱 Akik felépítették

Egy soproni aláírás a Függetlenségi Nyilatkozaton. Egy budapesti aláírás a bankjegyeken. Egy nagyvázsonyi polgármester, aki 28 évig építette Jeruzsálemet. Egy újvidéki fiú, akit Wallenberg mentett meg, és akinek a fia miniszterelnök lett. A magyar zsidók nemcsak megálmodták és megvédték Izraelt, hanem fel is építették. A munka pedig ma is folyik: 2026-ban egy budapesti születésű képviselő esküdött fel a Kneszetben.

A következő, befejező részben a kultúra és a tudomány magyar zsidóiról lesz szó: írókról, karikaturistákról, zeneszerzőkről, költőkről, egy olimpiai bajnokról és egy Nobel-díjasról.


Források