Választás Izraelben – minden, amit október 27. előtt tudni érdemes
Október 27-én Izrael új parlamentet választ. Ez lesz az első választás a 2023. október 7-i mészárlás és az azt követő háborúk óta. Aki eddig nem követte az izraeli belpolitikát, annak most bemutatjuk a pártokat: mit ígérnek, mit csináltak eddig, és kivel lépnének koalícióra.
Hogyan választanak Izraelben?
Egyetlen szavazat, csak pártlistára: nincsenek egyéni választókerületek, mint Magyarországon. Az egész ország egy nagy választókerület, és mindenki egyetlen pártlistára szavaz.
120 hely, 61 kell a többséghez: a Kneszet (az izraeli parlament) 120 tagú. Aki 61 képviselőt maga mögé tud állítani, az alakíthat kormányt.
3,25%-os küszöb: az a párt, amelyik ennél kevesebb szavazatot kap, kiesik, és a rá leadott szavazatok elvesznek.
Egyetlen párt sem nyert még egyedül: Izrael történetében még egyetlen párt sem szerzett 61 mandátumot. Mindig koalíció kell, és a kormányalakítás sokszor hetekig tart.
Ki alakít kormányt? A választás után Jichák Hercog államfő végigkérdezi a pártokat, és annak a jelöltnek ad megbízást, akinek a legtöbb támogatója van. Ha ő nem tud kormányt alakítani, jöhet a következő, végső esetben pedig új választás.
A mostani kormánykoalíció pártjai
Likud – Benjamin Netanjahu
Az ország legnagyobb jobbközép pártja, nemzeti-liberális gyökerekkel. A választásra egyesült Gideon Szaar Új Remény pártjával.
Mit ígér: befejezni a harcot Irán, a Hezbollah és a Hamász ellen, szabadpiaci gazdaságpolitikát, és azt, hogy Izrael nem ad fel területet. Netanjahu szavaival: „Mi nem adunk földet, hanem veszünk.”
Mit csinált eddig: Netanjahu Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Az ő kormánya kötötte meg 2020-ban az Ábrahám-megállapodásokat az Emírségekkel, Bahreinnel és Marokkóval. Október 7. után az ő vezetésével ölték meg a Hamász és a Hezbollah vezetőit, és vívott Izrael két háborút Iránnal. A kritikusai szerint az ő felelőssége, hogy október 7. megtörténhetett, és eddig nem jött létre állami vizsgálóbizottság. A 2023-as igazságügyi reform tömeges tüntetéseket és ellentüntetéseket váltott ki, és megosztotta az országot.
Kivel lépne koalícióra: a mostani partnereivel: Ben-Gvirrel, Szmotriccsal és a két ultraortodox párttal. Arab párttal nem.
Vallásos Cionizmus – Becalel Szmotrics
Vallásos jobboldali párt, a telepes mozgalomhoz közel. A listáján második helyen Mose Feiglin, a szabadpiacpárti Zehut vezetője indul.
Mit ígér: izraeli szuverenitás kiterjesztését Júdeára és Szamáriára (Ciszjordánia), a települések bővítését, a zsidó identitás erősítését az állami intézményekben, és a Legfelsőbb Bíróság hatalmának korlátozását.
Mit csinált eddig: Szmotrics pénzügyminiszter volt, a pártja pedig nagy befolyással volt a kormány júdeai és szamáriai politikájára. Ebben az időszakban gyorsult fel a települések építése, és hagyták jóvá az E1 projektet.
Kivel lépne koalícióra: Netanjahuval, jobboldali kormányban.
Zsidó Erő (Ocma Jehudit) – Itamar Ben-Gvir
Keményvonalas nacionalista párt.
Mit ígér: izraeli szuverenitást Júdeában és Szamáriában, palesztin állam soha, és a gázaiak „önkéntes kivándorlását”.
Mit csinált eddig: Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterként a rendőrséget irányította. Az ő idejében ugrásszerűen nőtt a civileknek kiadott fegyverengedélyek száma. A kritikusai szerint ugyanakkor az arab településeken rekordszintre nőtt a gyilkosságok száma. 2025 januárjában a túszcsere-megállapodás miatt kilépett a kormányból, két hónappal később visszatért.
Kivel lépne koalícióra: Netanjahuval, jobboldali kormányban.
Sasz – Arje Deri
A szefárd (közel-keleti és észak-afrikai származású) hagyományőrző és ultraortodox zsidók pártja.
Mit ígér: a jesivák (vallási tanintézetek) és a vallási oktatás védelmét, a tóratanulók felmentését a katonai szolgálat alól, szociális támogatásokat, és a periféria fejlesztését.
Mit csinált eddig: 1984 óta a legtöbb kormányban ott volt, és sikeresen szerzett forrásokat a saját intézményeinek. 2025 nyarán a katonai szolgálatról szóló törvény miatt a miniszterei lemondtak.
Kivel lépne koalícióra: hagyományosan Netanjahuval. Eizenkot sem zárta ki, de azzal a feltétellel, hogy elfogadják a kötelező szolgálatot.
Egyesült Tóra-zsidóság
Az askenázi (európai származású) ultraortodoxok pártja.
Mit ígér: a tóratanulás és a jesivák autonómiájának védelmét, a katonai szolgálat alóli felmentés törvénybe iktatását, és a vallási status quo megőrzését.
Mit csinált eddig: 2025 júliusában a katonai szolgálatról szóló törvény miatt kilépett a kormánykoalícióból. Ez megrendítette a koalíciót.
Kivel lépne koalícióra: Netanjahuval.
Az ellenzék
Jasar (Egyenes) – Gadi Eizenkot
Új párt. Magát a „régi Likud” utódjának tartja: jobbközép, de az állami intézmények tiszteletére épít. A listáján sok volt katonatiszt és köztisztviselő szerepel.
Mit ígér: kötelező katonai vagy polgári szolgálatot mindenkinek, állami vizsgálóbizottságot október 7. kivizsgálására, új biztonsági doktrínát, és az északi határvidék újjáépítését.
Mit csinált eddig: Eizenkot 2015 és 2019 között vezérkari főnök volt. Október 7. után tagja lett a háborús kabinetnek, 2024 júniusában Ganccal együtt kilépett belőle. A fia és az unokaöccse elesett a gázai háborúban. Pártvezetőként most indul először.
Kivel lépne koalícióra: bárkivel, aki elfogad három feltételt: Izrael zsidó és demokratikus állam, a Függetlenségi Nyilatkozat értékei kötelezőek, és mindenkinek szolgálnia kell. A Saszt nem zárta ki. Tagadta, hogy megígérte volna a Raámnak, hogy beveszi a kormányba.
Együtt (Bejahad) – Naftali Bennett és Jair Lapid
Két volt miniszterelnök közös listája, Bennett vezetésével.
Mit ígér: három év alatt 30%-kal olcsóbb élelmiszert, 20 ezer új katonát, a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását, állami vizsgálóbizottságot október 7. kivizsgálására, és a szolgálatot megtagadó ultraortodoxok támogatásának megvonását.
Mit csinált eddig: 2021 júniusában közös kormányt alakítottak. Ez volt Izrael történetének legtarkább koalíciója, a jobboldaltól a baloldalig, benne a Raámmal. Kb. egy év után megbukott, utána Lapid ügyvivő miniszterelnökként vezette az országot a 2022-es választásig.
Kivel lépne koalícióra: csak cionista pártokkal. A Raámot ezúttal kifejezetten kizárták.
Izrael a Hazánk (Jiszráel Beténu) – Avigdor Liberman
Jobboldali, biztonsági kérdésekben keményvonalas, vallási kérdésekben szigorúan világi párt. Hagyományosan az egykori Szovjetunióból bevándoroltak pártja.
Mit ígér: polgári házasságot (ma Izraelben csak vallási házasság köthető), helyi szombati tömegközlekedést, kötelező alaptantárgyakat (matematika, angol) az ultraortodox iskolákban, és állami vizsgálóbizottságot október 7. kivizsgálására.
Mit csinált eddig: Liberman volt védelmi és pénzügyminiszter is. Az elmúlt négy évben ellenzékben következetesen támadta az ultraortodoxok felmentését.
Kivel lépne koalícióra: Netanjahuval nem, az ultraortodox pártokkal nem, és arab pártokra sem támaszkodna. Egy Netanjahu utáni Likuddal viszont nyitott az együttműködésre.
Demokraták – Jair Golan
A Munkapárt és a Merec egyesüléséből létrejött baloldali cionista párt.
Mit ígér: regionális diplomáciai kezdeményezést, benne a szaúdi békekötéssel, alkotmányt, megfizethető lakhatást és szombati tömegközlekedést.
Mit csinált eddig: Golan volt vezérkari főnök-helyettes. Október 7-én saját autójával ment le délre, és embereket mentett ki a Nova fesztivál környékéről. Az igazságügyi reform elleni tüntetések egyik ismert alakja volt.
Kivel lépne koalícióra: bármilyen Netanjahu nélküli kormányban.
Kék-Fehér – Benni Ganc
Biztonságközpontú centrista párt.
Mit ígér: nemzeti szolgálati rendszert, a közszolgálat megreformálását és az északi határvidék újjáépítését.
Mit csinált eddig: Ganc volt vezérkari főnök és védelmi miniszter. 2020-ban egységkormányt kötött Netanjahuval, amely szétesett. Október 7. után belépett a háborús kabinetbe, 2024 júniusában kilépett.
Kivel lépne koalícióra: széles, egységkormány jellegű koalíciót szeretne.
Az arab pártok
Raám – Manszúr Abbász
Iszlamista gyökerű, de gyakorlatias arab párt. Idén formálisan elszakadt az Iszlám Mozgalomtól.
Mit ígér: harcot az arab településeken tomboló szervezett bűnözés ellen, lakásépítést, fejlesztéseket és infrastruktúrát. A hivatalos programja palesztin államot is tartalmaz, Kelet-Jeruzsálem fővárossal.
Mit csinált eddig: 2021-ben ez lett az első önálló arab párt, amely belépett egy izraeli kormánykoalícióba (a Bennett–Lapid-kormányba).
Kivel lépne koalícióra: bárkivel, aki cserébe fejlesztéseket ad az arab településeknek. A Központi Választási Bizottság kizárta a pártot, de a Legfelsőbb Bíróság október elején engedélyezte az indulását.
Egyesült Lista (Hadas, Taál, Balad) – Juszef Dzsabarin
Arab nacionalista és baloldali pártszövetség.
Mit ígér: palesztin államot, a „megszállás” végét és teljes polgári egyenlőséget.
Mit csinált eddig: mindig ellenzékben volt.
Kivel lépne koalícióra: hagyományosan egyetlen kormányba sem lép be. A Legfelsőbb Bíróság engedélyezte a lista indulását, de a Balad elnöke, Szami Abu Sehadé visszalépett, miután a bírák jelezték, hogy az ő kizárását jóváhagynák.
Ki kivel állna össze?
Ha a mostani koalíciónak meglesz a 61: Netanjahu vezetésével folytatódik a Likud, Szmotrics, Ben-Gvir, a Sasz és az Egyesült Tóra-zsidóság kormánya. Ez már működő szövetség, de éppen a katonai szolgálat kérdésén rendült meg 2025-ben, és ez a kérdés most sincs megoldva.
Ha az ellenzéknek lesz meg a 61: a kormányt valószínűleg Eizenkot vagy Bennett vezetné, Liberman, Golan és Ganc részvételével. De itt kezdődnek a gondok: Liberman nem ül le az ultraortodoxokkal, Bennett nem ül le a Raámmal, Eizenkot pedig csak azzal ülne le, aki elfogadja a kötelező szolgálatot.
Ha egyik oldalnak sincs meg: a mérleg nyelve a Raám, az ultraortodoxok vagy egy Netanjahu nélküli Likud lehet. Ez utóbbira Liberman már nyitottságot jelzett. És ha semmi nem jön össze, jöhet a hetedik választás 2019 óta.
Mit gondoltok? Melyik párt ígéreteit tartjátok a leghitelesebbnek, és melyiket a legkevésbé?