Politika

Avigdor Liberman: Netanjahu egykori jobbkeze, aki ma a legnagyobb ellenfele

Harminc éve még ő vezette Netanjahu irodáját. Ma azt mondja: „Ha törik, ha szakad, nem ülünk Netanjahuval.” Avigdor Liberman a jobboldal legvilágibb arca: kemény a Hamásszal és Iránnal szemben, de az ultraortodox pártokkal sem hajlandó egy kormányban ülni. Választási sorozatunk ötödik részében őt mutatjuk be, mint egy önéletrajzot.

Kicsoda?

Született: 1958-ban Kisinyovban, a Szovjetunióhoz tartozó Moldovában. 1978-ban vándorolt be Izraelbe. 68 éves, 1988 óta Nokdimban él, Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).

Katona: a hebroni katonai közigazgatásnál, majd a tüzérségnél szolgált.

Tanult: nemzetközi kapcsolatokat és politológiát a jeruzsálemi Héber Egyetemen.

Politikus: a Jiszráél Beténu (Izrael a mi otthonunk) párt alapítója és elnöke. A pártot eredetileg az orosz ajkú bevándorlóknak hozta létre, ma a világi jobboldal pártja.

A „munkaköri előmenetel”

1988, Netanjahu mellett: ekkor kezdett vele dolgozni.

1993–1996, a Likud igazgatója.

1996–1997, a miniszterelnöki hivatal vezetője: Netanjahu első kormánya idején.

1999, saját párt: megalapította a Jiszráél Beténut, és bejutott a Kneszetbe.

2001–2004, miniszter: előbb infrastruktúra-, majd közlekedési miniszter. 2004-ben Saron menesztette, mert ellenezte a Gázai övezet kiürítését.

2006–2008, miniszterelnök-helyettes: és stratégiai ügyekért felelős miniszter.

2009–2015, külügyminiszter: 2012-ben lemondott, amikor csalással és hűtlen kezeléssel vádolták. 2013-ban felmentették, és visszatért a külügyminisztérium élére.

2016–2018, védelmi miniszter: 2018. november 14-én lemondott, mert a Hamásszal kötött tűzszünetet „behódolásnak a terror előtt” nevezte.

2019, a nagy szakítás: nem lépett be Netanjahu kormányába, és ezzel elindult a választások sorozata: három és fél év alatt ötször kellett az urnákhoz menni.

2021–2022, pénzügyminiszter: a Bennett–Lapid-kormányban.

Mit ígér?

Szolgálat mindenkinek: kötelező szolgálatot az ultraortodoxoknak, az araboknak, a keresztényeknek és a cserkeszeknek is, katonait vagy polgárit. A polgári szolgálatot közvetlenül a Védelmi Minisztérium irányítaná, alapítványok nélkül. Október 12-én Haifán: „Ez a kormányalakítás előfeltétele. Ebben nem lesz kompromisszum.”

Alkotmány: szakértők hat hónap alatt írnák meg, és népszavazás döntene róla, nem a Kneszet.

Halálbüntetés a terroristáknak.

Gáza: a Hamász teljes felszámolását, a katonai és a polgári szárnyét is, utána egy külső fél vezetné az övezetet.

Júdea és Szamária: október 5-én bemutatott terve szerint felszámolnák a Palesztin Hatóságot és felmondanák az oslói egyezményt. Az A és B területen Jordánia felelne a közrendért, izraeli–jordániai konföderációban. A biztonság és a terület egysége Izrael kezében maradna. Támogatja a településépítést, és szuverenitási törvényjavaslatot nyújtott be Maale Adumimra (2025) és a Jordán-völgyre is.

Vallás és állam: polgári házasságot, tömegközlekedést szombaton, könnyebb betérést.

Mit mondanak róla az ellenfelei?

Benjámin Netanjahu szeptemberben az X-en: „Ne mondd, hogy nem tudtad: Eizenkot baloldali kormányt alakít Jair Golannal, Libermannal és az arab pártokkal.”

Bírálói szerint a 2019-es szakítással ő okozta a három és fél évig tartó politikai válságot és az öt választást.

A vitatott pontok

A Raam-kormány: az arab pártokat cionistaellenesnek nevezi, és kizárja őket. 2021-ben mégis ott ült abban a kormányban, amely a Raam iszlamista arab párt támogatására épült.

Ki legyen a miniszterelnök: májusban kimondta, hogy ő maga akar miniszterelnök lenni. Szerinte nem feltétlenül a legnagyobb párt vezetője kapja a posztot. Eizenkot ezzel nem ért egyet.

A 2012-es vád: csalással és hűtlen kezeléssel vádolták, 2013-ban felmentették. A bíróság szerint helytelenül járt el, de bűncselekményt nem követett el.

Kivel kormányozna?

Szeptember 26-án Bennett és Lapid Bejahad listájával, Eizenkot Jasar pártjával és Jair Golan Demokratáival írt alá megállapodást, a Bejahaddal maradékszavazat-megállapodást is kötött. Netanjahuval semmilyen szerepben nem ülne, a Likuddal csak akkor, ha már nem Netanjahu vezeti. A Saszt, az Egyesült Tóra-zsidóságot és az arab pártokat kizárja. Szerinte 63–64 mandátumos, stabil többség kell.

Összegzés

Liberman olyan, mint egy kérdőjel a jobboldal és az ellenzék között. A biztonságban és Júdea és Szamária kérdésében jobboldali, a vallás és az állam kérdésében világi. Hívei szerint ő az egyetlen, aki nem hajlandó engedni az ultraortodoxoknak. Ellenfelei szerint az ő személyes háborúja Netanjahuval vitte Izraelt öt választásba. Október 27-én az izraeli szavazók döntenek.

❓ Szerinted lehet valaki egyszerre jobboldali és Netanjahu-ellenes, vagy ez csak a hatalomról szól?

👍 Ez volt választási sorozatunk ötödik része. Ha hasznosnak találtad, lájkold, kövesd az oldalt, és oszd meg, hogy a barátaid is képben legyenek!

Am Israel Chaj! 🇮🇱










Források