
Avigdor Liberman: Netanjahu egykori jobbkeze, aki ma a legnagyobb ellenfele
Harminc éve még ő vezette Netanjahu irodáját. Ma azt mondja: „Ha törik, ha szakad, nem ülünk Netanjahuval.” Avigdor Liberman a jobboldal legvilágibb arca: kemény a Hamásszal és Iránnal szemben, de az ultraortodox pártokkal sem hajlandó egy kormányban ülni. Választási sorozatunk ötödik részében őt mutatjuk be, mint egy önéletrajzot.
Kicsoda?
Született: 1958-ban Kisinyovban, a Szovjetunióhoz tartozó Moldovában. 1978-ban vándorolt be Izraelbe. 68 éves, 1988 óta Nokdimban él, Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).
Katona: a hebroni katonai közigazgatásnál, majd a tüzérségnél szolgált.
Tanult: nemzetközi kapcsolatokat és politológiát a jeruzsálemi Héber Egyetemen.
Politikus: a Jiszráél Beténu (Izrael a mi otthonunk) párt alapítója és elnöke. A pártot eredetileg az orosz ajkú bevándorlóknak hozta létre, ma a világi jobboldal pártja.
A „munkaköri előmenetel”
1988, Netanjahu mellett: ekkor kezdett vele dolgozni.
1993–1996, a Likud igazgatója.
1996–1997, a miniszterelnöki hivatal vezetője: Netanjahu első kormánya idején.
1999, saját párt: megalapította a Jiszráél Beténut, és bejutott a Kneszetbe.
2001–2004, miniszter: előbb infrastruktúra-, majd közlekedési miniszter. 2004-ben Saron menesztette, mert ellenezte a Gázai övezet kiürítését.
2006–2008, miniszterelnök-helyettes: és stratégiai ügyekért felelős miniszter.
2009–2015, külügyminiszter: 2012-ben lemondott, amikor csalással és hűtlen kezeléssel vádolták. 2013-ban felmentették, és visszatért a külügyminisztérium élére.
2016–2018, védelmi miniszter: 2018. november 14-én lemondott, mert a Hamásszal kötött tűzszünetet „behódolásnak a terror előtt” nevezte.
2019, a nagy szakítás: nem lépett be Netanjahu kormányába, és ezzel elindult a választások sorozata: három és fél év alatt ötször kellett az urnákhoz menni.
2021–2022, pénzügyminiszter: a Bennett–Lapid-kormányban.
Mit ígér?
Szolgálat mindenkinek: kötelező szolgálatot az ultraortodoxoknak, az araboknak, a keresztényeknek és a cserkeszeknek is, katonait vagy polgárit. A polgári szolgálatot közvetlenül a Védelmi Minisztérium irányítaná, alapítványok nélkül. Október 12-én Haifán: „Ez a kormányalakítás előfeltétele. Ebben nem lesz kompromisszum.”
Alkotmány: szakértők hat hónap alatt írnák meg, és népszavazás döntene róla, nem a Kneszet.
Halálbüntetés a terroristáknak.
Gáza: a Hamász teljes felszámolását, a katonai és a polgári szárnyét is, utána egy külső fél vezetné az övezetet.
Júdea és Szamária: október 5-én bemutatott terve szerint felszámolnák a Palesztin Hatóságot és felmondanák az oslói egyezményt. Az A és B területen Jordánia felelne a közrendért, izraeli–jordániai konföderációban. A biztonság és a terület egysége Izrael kezében maradna. Támogatja a településépítést, és szuverenitási törvényjavaslatot nyújtott be Maale Adumimra (2025) és a Jordán-völgyre is.
Vallás és állam: polgári házasságot, tömegközlekedést szombaton, könnyebb betérést.
Mit mondanak róla az ellenfelei?
Benjámin Netanjahu szeptemberben az X-en: „Ne mondd, hogy nem tudtad: Eizenkot baloldali kormányt alakít Jair Golannal, Libermannal és az arab pártokkal.”
Bírálói szerint a 2019-es szakítással ő okozta a három és fél évig tartó politikai válságot és az öt választást.
A vitatott pontok
A Raam-kormány: az arab pártokat cionistaellenesnek nevezi, és kizárja őket. 2021-ben mégis ott ült abban a kormányban, amely a Raam iszlamista arab párt támogatására épült.
Ki legyen a miniszterelnök: májusban kimondta, hogy ő maga akar miniszterelnök lenni. Szerinte nem feltétlenül a legnagyobb párt vezetője kapja a posztot. Eizenkot ezzel nem ért egyet.
A 2012-es vád: csalással és hűtlen kezeléssel vádolták, 2013-ban felmentették. A bíróság szerint helytelenül járt el, de bűncselekményt nem követett el.
Kivel kormányozna?
Szeptember 26-án Bennett és Lapid Bejahad listájával, Eizenkot Jasar pártjával és Jair Golan Demokratáival írt alá megállapodást, a Bejahaddal maradékszavazat-megállapodást is kötött. Netanjahuval semmilyen szerepben nem ülne, a Likuddal csak akkor, ha már nem Netanjahu vezeti. A Saszt, az Egyesült Tóra-zsidóságot és az arab pártokat kizárja. Szerinte 63–64 mandátumos, stabil többség kell.
Összegzés
Liberman olyan, mint egy kérdőjel a jobboldal és az ellenzék között. A biztonságban és Júdea és Szamária kérdésében jobboldali, a vallás és az állam kérdésében világi. Hívei szerint ő az egyetlen, aki nem hajlandó engedni az ultraortodoxoknak. Ellenfelei szerint az ő személyes háborúja Netanjahuval vitte Izraelt öt választásba. Október 27-én az izraeli szavazók döntenek.
❓ Szerinted lehet valaki egyszerre jobboldali és Netanjahu-ellenes, vagy ez csak a hatalomról szól?
👍 Ez volt választási sorozatunk ötödik része. Ha hasznosnak találtad, lájkold, kövesd az oldalt, és oszd meg, hogy a barátaid is képben legyenek!
Am Israel Chaj! 🇮🇱
Források
- The Jerusalem Post: What does Avigdor Liberman’s Yisrael Beytenu stand for? – https://www.jpost.com/israel-election-2026/article-906447
- The Jerusalem Post: Universal conscription, constitution plan: Liberman reveals requirements to form government – https://www.jpost.com/israel-election-2026/article-911475
- The Jerusalem Post: Avigdor Liberman proposes dismantling Palestinian Authority, canceling Oslo Accords – https://www.jpost.com/israel-news/politics-and-diplomacy/article-910701
- Times of Israel: Liberman says his goal for the upcoming election is to become prime minister – https://www.timesofisrael.com/liberman-says-his-goal-for-the-upcoming-election-is-to-become-prime-minister/
- Wikipedia: Avigdor Lieberman – https://en.wikipedia.org/wiki/Avigdor_Lieberman
