IszlámPolitika

Európa veszedelme: a radikális iszlamizmus kőkemény tényei és számai

Miközben a nyugat-európai politikai elit és a fősodorbeli média elkeseredetten próbálja szépíteni a valóságot, a hivatalos európai hírszerzési és rendőrségi adatok kíméletlenül leleplezik: az iszlamizmus és a dzsihadizmus jelenti a legfőbb és legaktívabb biztonsági fenyegetést az európai kontinensre. A multikulturalizmus naiv illúziója végleg összeomlott, a számok pedig magukért beszélnek.

Lássuk az Europol legfrissebb hivatalos jelentésének legfontosabb adatait.

A terrorizmus első számú forrása: a dzsihadizmus

Az Europol TE-SAT 2026 jelentése (az EU éves terrorhelyzet-jelentése, amely a 2025-ös év adatait dolgozza fel) feketén-fehéren kimondja, hogy az Európai Unióban elkövetett vagy meghiúsított terrorcselekmények, valamint a terrorizmushoz köthető letartóztatások messze legnagyobb része a radikális iszlámhoz, azaz a dzsihadizmushoz köthető.

A regisztrált 45 terrortámadásból 24 dzsihadista támadás volt. A 486 terrorizmussal kapcsolatos letartóztatásból 347 gyanúsított közvetlenül a dzsihadista hálózatokhoz tartozott, ez a letartóztatások több mint 71 százaléka! És a legsúlyosabb adat: az év mind az öt halálos áldozatát és mind a 81 sebesültjét dzsihadista támadások követelték.

Összehasonlításul: szélsőjobboldali ügyekben 43, szélsőbaloldali és anarchista ügyekben 13 embert tartóztattak le. A dzsihadistáknál 347-et.

Az online radikalizáció és a korai fenyegetés

A terrorellenes hatóságok legriasztóbb megállapítása, hogy a radikalizációs folyamat drasztikusan felgyorsult, és áttevődött a digitális térbe, a titkosított üzenetküldő alkalmazásokba és zárt online közösségekbe. Az Europol szerint az internet mára a toborzás és a szervezés alapvető eszköze lett.

Míg korábban hónapok vagy évek kellettek egy terrorista beszervezéséhez, ma a radikális imámok és online hálózatok hetek alatt képesek teljesen átmosni a fiatalok agyát. Ennek következtében drámaian megnőtt a kiskorúak és fiatal felnőttek száma a magányos elkövetők között, akik egyszerű eszközökkel, leggyakrabban késsel támadnak.

„De én ismerek kedves muszlimokat, velük mi a baj?”

Sokan azonnal ezzel a naiv kérdéssel jönnek: „A munkahelyemen együtt dolgozom teljesen normális, kedves muszlimokkal, mi a bajod velük?”

A válasz kíméletlen: a radikális iszlamistáknak pont ezekre a csendes, egyszerű, átlagos muszlimokra van szükségük Európában. Az ő jelenlétükkel tudják ugyanis normalizálni és elfogadtatni az iszlámot a nyugati társadalom előtt.

De tegyük fel a kérdést: mikor láttuk ezeket a tömegeket százezrével kivonulni az európai utcákra, hogy elítéljék a Hamász, az al-Kaida vagy az ISIS brutális terrortámadásait? 2017 júniusában Kölnben muszlim aktivisták „Nem velünk!” jelszóval békemenetet szerveztek a terror ellen. Tízezer embert vártak, alig néhány ezren mentek el, a legnagyobb németországi muszlim szervezet, a török állam által irányított DITIB pedig nyíltan megtagadta a részvételt. Mélyen hallgatnak.

A kőkemény teológiai valóság pedig az, hogy ha ismersz olyan muszlimot, aki valóban jó fej, ellenzi a terrort, és tiszteli a zsidó-keresztény kultúrát, az azt jelenti, hogy ő maga nem követi a Koránt szó szerint. A radikális fundamentalisták szemében pedig az ilyen mérsékelt muszlim hitehagyott (murtadd), akit takfírral, azaz hitetlenné nyilvánítással sújtanak, és pontosan ugyanúgy felkerül a halállistára, mint a nem muszlimok. Nem véletlen, hogy a dzsihadista terror legtöbb áldozata világszerte maga is muszlim. A radikális iszlámban nincs félút: vagy a teljes behódolás, vagy a pusztulás.

A történelmi minta: Medina bevétele

Ez a stratégia nem új keletű, maga Mohamed próféta fektette le az alapjait. Amikor Mohamed 622-ben Medinába érkezett, még csendben, békében jött, kisebbségként szövetségeket kötött, és toleranciát hirdetett.

Ám amint a muszlim közösség megerősödött és fegyveres többségbe került, Mohamed felszámolta a belső ellenzéket, és bevezette a totális teokratikus uralmat. Az iszlám saját hagyománya, Ibn Iszhák prófétaéletrajza szerint a három medinai zsidó törzs közül a Banú Kajnukát (624) és a Banú Nadírt (625) elűzték, a Banú Kurajza férfijait pedig 627-ben lemészárolták, több száz embert, az asszonyokat és a gyerekeket rabszolgának adták el.

Mivel a Korán Mohamedet „szép példaképnek” nevezi (33:21), akinek a tetteit minden muszlimnak az idők végezetéig kötelező követnie, a radikálisok pontosan ezt a medinai mintát másolják ma Európában: amíg kevesen vannak, békések, de amint elérik a kritikus tömeget, érvényesíteni fogják a saría (iszlám vallási jog) törvényeit.

A kiengedett terroristák időzített bombája

Az európai hírszerző szervek (köztük a német és a francia belső elhárítás) arra figyelmeztetnek, hogy iszlamista terroristák százai szabadulnak ki az európai börtönökből, akik az elmúlt évtizedben ISIS- vagy al-Kaida-kapcsolatok miatt ültek. Csak Franciaországban 2018 végén mintegy 500 terrorizmusért elítélt és további 1200 radikalizálódottként nyilvántartott rab volt, akiknek nagyjából 90 százaléka 2025-ig kiszabadult.

A deradikalizációs programok csődöt mondtak. 2019 novemberében a londoni London Bridge-nél egy korábban terrorizmusért elítélt, szabadlábra helyezett férfi két embert ölt meg, éppen egy rabok rehabilitációjáról szóló konferencián. 2020 novemberében Bécsben egy ISIS-szimpatizáns négy embert gyilkolt meg, akit korábban idő előtt engedtek ki, miután „sikeresen” részt vett egy deradikalizációs programban.

Egy 2020-as francia kutatás szerint azoknak a francia dzsihadistáknak, akik 1986 és 2011 között Afganisztánban, Boszniában vagy Irakban harcoltak, a 60 százaléka hazatérése után újabb terrorcselekményt követett el.

Ideje felébredni

Európa belső biztonsága közvetlen veszélyben van, mert a politikai korrektség és az ellenőrizetlen tömeges migráció tágra nyitotta a kapukat a dzsihád előtt. Izrael a Közel-Keleten pontosan ugyanezzel a radikális halálkultusszal küzd az első védvonalban. Itt az ideje, hogy Európa is felébredjen, mielőtt túl késő lesz!

Am Israel Chaj! 🇮🇱

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük