Politika

Gadi Eizenkot: a vezérkari főnök, aki a fiát Gázában veszítette el, és most Netanjahu helyére pályázik

Egy évvel ezelőtt még pártja sem volt. Ma ő Benjámin Netanjahu legnagyobb kihívója az október 27-i választáson. Gadi Eizenkot nem szónok és nem showman, hanem katona, aki 41 évet szolgált az izraeli hadseregben, és a háborúban a saját fiát is elveszítette. Választási sorozatunk második részében őt mutatjuk be, mint egy önéletrajzot.

Kicsoda?

Született: 1960. május 19-én Tibériásban, marokkói zsidó bevándorlók gyermekeként. Eilatban nőtt fel. 66 éves, nős, öt gyermek apja.

Katona: 1978-ban vonult be a Golani gyalogos dandárhoz, 1997–1998-ban már a dandár parancsnoka volt. Netanjahuval és Bennett-tel ellentétben nem az elit Szajeret Matkalból jött, hanem a gyalogságból.

Politikus: a Jasar (héberül „egyenes”, „becsületes”) párt alapítója és elnöke. A párt listáján második Joram Kohen, a Sin Bét (belbiztonsági szolgálat) volt vezetője, és a listán szerepel Orit Farkas-Hakohen, Matan Kahana és Hili Tropper volt miniszter is.

A „munkaköri előmenetel”

1999, a miniszterelnök katonai titkára: Ehud Barak miniszterelnök mellett szolgált.

2006–2011, az Északi Parancsnokság vezetője: a második libanoni háború után vette át az északi frontot. Az ő nevéhez fűződik a „Dahija-doktrína”: ha a Hezbollah lakónegyedekből lő Izraelre, akkor azokat a negyedeket katonai célpontnak kell tekinteni. A név Bejrút Hezbollah-negyedéből, Dahijából ered.

2015–2019, vezérkari főnök: Izrael 21. vezérkari főnöke volt. Ebben az időszakban vált hivatalos doktrínává a „háborúk közötti háború”, a rendszeres csapások Szíriában az iráni erők ellen, és 2018 végén az „Északi Pajzs” hadművelet felszámolta a Hezbollah Izraelbe ásott támadóalagútjait.

2022, a Kneszetben: Beni Ganc Nemzeti Egység pártjának listáján lett képviselő.

2023 október, a háborús kabinetben: a mészárlás után belépett Netanjahu szükségkormányába, tárca nélküli miniszterként és a háborús kabinet megfigyelőjeként. Saját szavai szerint ő harcolta ki a háború kilencedik napján, hogy a túszok hazahozatala is hivatalos háborús cél legyen.

2024 június, kilépés: Ganccal együtt elhagyta a kormányt, mert szerinte a háborús döntéseket politikai szempontok irányították.

2025, saját párt: júliusban szakított Ganccal és lemondott a mandátumáról, szeptember 16-án pedig megalapította a Jasart.

A háború, ami személyes lett

A fia: 2023 decemberében Gázában elesett Gal Meír Eizenkot tartalékos főtörzsőrmester. 25 éves volt.

Az unokaöccsei: egy nappal később elesett Maor Kohen Eizenkot őrmester, 2024 novemberében pedig Jogev Pazi százados.

A küldetés: Eizenkot azt mondja, a fia „minden nap vele van”, és a halála miatt érzi kötelességének, hogy méltó legyen ahhoz az árhoz, amelyet a családja és az ország fizetett.

Mit ígér?

Vizsgálóbizottság: azonnali állami vizsgálóbizottságot október 7-ről, amely az elmúlt tíz évet vizsgálja, vagyis az ő vezérkari főnöki idejét is.

Kötelező szolgálat mindenkinek: az ultraortodoxoknak katonai, az araboknak polgári szolgálatot. Egy évfolyam legfeljebb 3%-a (kb. 2200 fő) kaphat évente megújítható halasztást Tóra-tanulásra. Aki kibújik a szolgálat alól, elveszíti az állami kedvezményeket, és büntetőjogi következményekkel is számolnia kell.

Nem lesz palesztin állam: augusztusban az Israel Hajomnak azt mondta, a kétállami megoldás „súlyos hiba”.

Irán az első számú ellenség: attól tart, hogy Teherán a 440 kilogramm dúsított uránjából atombombát készít. A béke kiterjesztését és az Egyesült Államokkal való viszony megerősítését ígéri.

Erősebb hadsereg: nagyobb létszámot, hogy csökkenjen a tartalékosokra nehezedő teher, 15%-os béremelést a sorkatonáknak, a harmadéves harcoló katonáknak 50%-ot.

Kormányzás: két ciklusra korlátozná a miniszterelnöki megbízatást, és csökkentené a minisztériumok számát.

Oktatás: kötelező alaptárgyakat (matematika, angol, héber) minden iskolában. Amelyik iskola nem tartozik az állami rendszerhez, legyen az világi, vallásos, ultraortodox vagy arab, nem kap állami pénzt.

A Jasar kampányszlogenje: „Izraelnek győznie kell.”

Mit mondanak róla az ellenfelei?

Benjámin Netanjahu júniusban: ha Eizenkotra hallgatott volna, aki ellenezte bizonyos gázai hadműveleteket, akkor ma is „az egész Hamász” uralná Gázát. Szeptemberben az X-en: „Ne mondd, hogy nem tudtad: Eizenkot baloldali kormányt alakít Jair Golannal, Libermannal és az arab pártokkal.”

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter szeptemberben azzal vádolta, hogy zárt ajtók mögött a Raam arab párttal tervez kormányt, a nyilvánosság előtt pedig jobboldalinak mutatja magát.

Joáv Kis oktatási miniszter: Eizenkot „a Muszlim Testvériség pártjának támogatásával” alakítana kormányt.

A Likud kigúnyolta az angoltudását, és mesterséges intelligenciával készült videót is terjesztett róla.

A vitatott pontok

A Raam-ügy: 2026. szeptember 15-én északi beduin polgármesterek azt állították, Eizenkot megígérte nekik, hogy a Raamot beveszi a kormányba. A Jasar ezt tagadta, és nyilvánosságra hozta a találkozó felvételét. Eizenkot azóta kimondta: sem a Raam, sem a Közös Lista nem lehet a partnere.

A kisebbségi kormány: augusztusban végső esetre nyitva hagyta, hogy kormánya arab pártok kívülről adott szavazataival vagy tartózkodásával álljon fel. Liberman ebben nem venne részt.

Júdea és Szamária (Ciszjordánia): ellenezte az építkezést az E1 területen (Jeruzsálem és Maale Adumim között), bírálta a „telepeserőszakot”, és a polgári közigazgatást Szmotricstól, a rendőrséget Ben-Gvirtől visszaadná a katonai parancsnokság alá. A jobboldal szerint ez visszalépés.

A 3%-os ultraortodox kivétel: a saját szövetségesei közül többen bírálják, mert szerintük senki ne kapjon kivételt.

Vezérkari főnöki öröksége: 2015 és 2019 között ő vezette a hadsereget, amikor a Hamász felépítette az erejét. Ő maga mondja, hogy a vizsgálóbizottság az ő idejét is vizsgálja. Október 7-ről így beszél: „nem volt árulás”, de volt „mély hanyagság, arrogancia és lenézés”, először a katonai, aztán a politikai vezetés részéről.

Kivel kormányozna?

Szeptember 26-án együttműködési megállapodást írt alá Naftali Bennett és Jair Lapid közös listájával (Együtt), Avigdor Liberman Jiszráél Beténu pártjával és Jair Golan Demokratáival. Négy feltételt szabott minden partnernek: el kell fogadni Izraelt zsidó és demokratikus államként, a Függetlenségi Nyilatkozat értékeit, a mindenkire kötelező szolgálatot, és azt, hogy a Hamász terrorszervezet, amelyet meg kell semmisíteni.

Szmotricsot személyesen nem zárja ki, de az álláspontjait elfogadhatatlannak tartja. Rotációt nem akar: szerinte a legnagyobb párt vezetője legyen a miniszterelnök. Bennett és Liberman viszont maguk is a posztra pályáznak, így az ellenzéki tábor még azt sem döntötte el, ki vezetné.

Összegzés

Eizenkot a „nem politikus” politikus: halk, visszafogott, és a hívei szerint pont ezért hiteles. Azt ígéri, hogy összehozza a szolgálatot vállalókat, és végre kivizsgáltatja október 7-et. Az ellenfelei szerint jobboldalinak álcázott baloldali kormányt építene, és nem dönthető el, hogyan szerezne többséget az arab pártok nélkül. Október 27-én az izraeli szavazók döntenek.

❓ Szerinted egy volt vezérkari főnök, aki a fiát a háborúban veszítette el, képes Izraelt vezetni? Mit tartasz a legerősebb és a leggyengébb pontjának?

👍 Ez volt választási sorozatunk második része. Lájkold, kövesd az oldalt és oszd meg, hogy a barátaid is tudják, kik közül választ Izrael!

Am Israel Chaj! 🇮🇱







Források