Politika

Jáir Golan: a tábornok, aki október 7-én civilként ment menteni, és most a Raammal kormányozna

Csaknem négy évtizedig szolgált a hadseregben, vezérkari főnök-helyettes volt. Október 7-én civilként, saját autóval ment le délre, és túlélőket hozott ki a Nova-fesztivál környékéről. Másfél évvel később azt mondta, egy épeszű ország „nem öl kedvtelésből csecsemőket”, és a kormány meg az ellenzék egyaránt elítélte. Ma ő vezeti az izraeli baloldalt, és ő az egyetlen nagy ellenzéki vezető, aki az arab Raammal is kormányozna. Választási sorozatunk nyolcadik részében őt mutatjuk be, mint egy önéletrajzot.

Kicsoda?

Született: 1962. május 14-én Rison LeCionban. Apja 1935-ben a szüleivel menekült el a náci Németországból. 64 éves.

Család: nős, öt gyermek apja, Ros HaAjinban él.

Tanult: politológiát a Tel-avivi Egyetemen, közigazgatást a Harvardon.

Politikus: a Demokraták elnöke. A párt 2024-ben alakult a Munkapárt és a Merec (baloldali, világi párt) egyesüléséből. A két párt 2022-ben együtt is csak négy mandátumot szerzett, a Merec be sem jutott.

A „munkaköri előmenetel”

1980, ejtőernyősök: bevonult, harcolt az 1982-es libanoni háborúban.

1996–1997, megsebesül: Dél-Libanonban dandárparancsnok volt, és egy Hezbollah-osztaggal vívott tűzharcban megsebesült.

Második intifáda: a Nahal-dandár parancsnoka, később a 91. és a Júdea és Szamária hadosztályé.

2007, fegyelmi: a vezérkari főnök fegyelmi eljárást indított ellene, mert a Legfelsőbb Bíróság által 2006-ban betiltott „szomszéd-eljárást” alkalmazta (a keresett személy rokonát vagy szomszédját küldték be a házba, hogy rávegye a megadásra). Később azt mondta, ezzel katonák és palesztinok életét is megkímélte.

2008–2011, a Hátországvédelmi Parancsnokság vezetője.

2011, az Északi Parancsnokság vezetője.

2014–2017, vezérkari főnök-helyettes.

2016, a holokauszt-beszéd: a holokauszt emléknapján azt mondta, a 30-as évek Európájában lezajlott folyamatok nyomait látja a mai Izraelben. Netanjahu „felháborítónak” nevezte. Golan később azt mondta, nem akarta Izraelt a náci Németországhoz hasonlítani. 2022-ben azt mondta, emiatt nem lett vezérkari főnök, de ma is egyetért azzal, amit mondott.

2019, Kneszet: Ehud Barakkal indult, majd a Merec képviselője lett.

2021–2022, gazdasági miniszterhelyettes a Bennett–Lapid-kormányban.

2023. október 7.: civilként jelentkezett, fegyvert kapott, és saját autóval ment a gázai határhoz. A túlélők telefonjának helymeghatározásával többeket kimentett a Nova-fesztivál környékéről.

2024 május, a Munkapárt elnöke a szavazatok 95 százalékával.

Mit ígér?

Palesztin állam: „Az én víziom: két állam két népnek.” Nem annektálna, és lebontaná az illegális és az újonnan jóváhagyott előőrsöket. Augusztusban azt mondta, a palesztinoktól való elválás akár 100 ezer izraeli kiköltöztetésével is járhat.

Gáza: a Hamász uralmának megszüntetése, helyette palesztin szakértői kormány, nemzetközi felügyelettel és öbölbeli pénzből.

Irán: új nukleáris megállapodás, a katonai nyomás megtartásával. Bírálta Hamenei megölését, mert szerinte nem volt mögötte terv.

Igazságszolgáltatás:

  • visszacsinálná az igazságügyi reformot;
  • módosítaná a Nemzetállam-törvényt;
  • nyolc évre korlátozná a miniszterelnöki ciklust;
  • vádlott politikus nem lehetne miniszter.

Vallás és állam:

  • polgári házasság és válás;
  • szombati tömegközlekedés;
  • a nem ortodox betérés elismerése;
  • azonos nemű párok házassága.

Szolgálat: kötelező katonai vagy polgári szolgálat mindenkinek, a sorozást kerülők elveszítenék a kedvezményeiket.

Gazdaság: rövidebb munkahét, több bölcsőde és állami bérlakás, erősebb szakszervezetek.

Mit mondanak róla az ellenfelei?

Netanjahu 2025 májusában: „vad uszítás hős katonáink ellen”, és Golan „a legaljasabb antiszemita vérvádakat visszhangozza”.

Jair Lapid, az ellenzék vezetője ugyanakkor: „Harcosaink hősök. Az a kijelentés, hogy kedvtelésből gyerekeket ölnek, nem igaz, és ajándék az ellenségeinknek.”

Jiszráél Kac védelmi miniszter megtiltotta, hogy Golant tartalékos szolgálatra behívják, hogy egyenruhát viseljen, és hogy katonai bázisra lépjen.

Ben-Gvir „Izrael-gyűlölőnek” nevezte, miután Golan az ultraortodoxokról beszélt.

A vitatott pontok

„Kedvtelésből csecsemőket öl”: 2025. május 20-án egy rádióinterjúban azt mondta: „Egy épeszű ország nem visel háborút civilek ellen, nem öl kedvtelésből csecsemőket, és nem telepít ki tömegeket.” Később azt mondta, a kormányra gondolt, nem a hadseregre.

„Paraziták”: az ultraortodox lakosságot már 2023-ban „parazita népességnek” nevezte, és idén októberben megismételte. Utána azt mondta, csak a vezetőikre gondolt.

„Embernek sem nevezhetők”: 2022-ben azokról a telepesekről, akik egy terrortámadás után palesztin sírköveket rongáltak meg. Később azt mondta, rosszul választotta meg a szavait.

A sajtó: megfenyegette a jobboldali 14-es csatornát, hogy „vissza kell térnie az újságírói etikához, vagy bezár”. Az Izraeli Sajtótanács antidemokratikusnak nevezte.

Bnei David: be akarja zárni az eli katonai előkészítő akadémiát. Az intézmény katonák és tisztek ezreit képezte ki, több tucat végzőse esett el október 7. óta.

Kivel kormányozna?

Eizenkottal, Bennett-tel és Libermannal. Ő az egyetlen közülük, aki a Raamot is bevenné: „Igen, a Raammal. A zsidó–arab partnerség a kormányban jó dolog.” Kizár minden pártot, amely október 7-én Netanjahu kormányában ült, és csak akkor lép be, ha törvény tiltja Netanjahu visszatérését.

Összegzés

Golan a legellentmondásosabb ellenzéki vezető. Ehud Barak szerint „bátor, egyenes ember”. Ellenfelei szerint a szavaival éppen azt a hadsereget sértette meg, amelyben csaknem négy évtizedig szolgált. Október 27-én az izraeli szavazók döntenek.

❓ Szerinted ülhet-e arab párt Izrael következő kormányában?

👍 Ez volt választási sorozatunk nyolcadik része. Egy lájk, egy követés és egy megosztás segít, hogy minél többen értsék, mi zajlik Izraelben!

Am Israel Chaj! 🇮🇱


Források