A szúnyog, amely legyőzte Rómát – Titusz és a menóra legendája

Kr. u. 70-ben a római légiók Titusz hadvezér parancsnoksága alatt elfoglalták Jeruzsálemet és felgyújtották a Második Templomot. Ez történelmi tény. A szent tárgyakat, köztük a hétágú aranymenórát, Rómába vitték, és diadalmenetben vonultatták fel. A jelenetet ma is láthatjuk Rómában, a Titusz-diadalív domborművén.

Ami ezután következik, az már a zsidó hagyomány legendája. A Babilóniai Talmud meséli el, és kétezer éve adják tovább nemzedékről nemzedékre.

A GYALÁZAT

A Talmud szerint Titusz belépett a Szentek Szentjébe, a Templom legszentebb helyére, ahová évente egyszer is csak a főpap léphetett be. Meggyalázta a helyet és a Tóra-tekercset, majd kardjával átszúrta a szent függönyt. Azt hitte, magát Istent győzte le. A függönyből zsákot csinált, belerakta a Templom szent edényeit, és hajóra szállt, hogy Rómában dicsekedjen velük.

A VIHAR ÉS A KIHÍVÁS

A tengeren hatalmas vihar tört ki. Titusz gúnyolódni kezdett: „Úgy látszik, a zsidók Istene csak a vízen erős. A fáraót is a tengerbe fullasztotta. Ha valóban hatalmas, jöjjön ki a szárazföldre, és harcoljon velem!”

Ekkor hang szólt az égből: „Te gonosz, gonosz fia! Van a világomban egy apró teremtmény, a szúnyog. Menj ki a szárazföldre, és harcolj vele!”

A SZÚNYOG

Amikor Titusz partra lépett, egy szúnyog repült az orrába, és hét éven át rágta az agyát. Egyszer egy kovácsműhely mellett haladt el, és a kalapács zajára a szúnyog elcsendesedett. Titusz ettől kezdve kovácsokat fizetett, hogy éjjel-nappal kalapáljanak mellette. Harminc nap múlva azonban a szúnyog hozzászokott a zajhoz, és folytatta.

Halála után felnyitották a koponyáját, és a szúnyog akkorára nőtt, mint egy veréb, rézcsőrrel és vaskarmokkal. Titusz haldokolva azt parancsolta, hogy égessék el, és hamvait szórják szét a hét tengeren, nehogy a zsidók Istene megtalálja és ítélkezzen felette.

A birodalom ura, aki legyőzte Jeruzsálemet, a legapróbb teremtménytől bukott el.

A HÁROM HALOTT

A történet itt nem ér véget. Titusz nővérének fia, Onkelosz római nemes volt, és azon gondolkodott, hogy betér a zsidóságba. Mielőtt döntött, varázslattal megidézte három halott szellemét, hogy megkérdezze őket.

Először a nagybátyját, Tituszt hívta. „Ki a legbecsültebb abban a világban?” – kérdezte. „Izrael” – felelte Titusz. „Csatlakozzam hozzájuk?” „A parancsolataik túl sokak, nem tudnád betartani őket. Inkább harcolj ellenük, és vezető leszel.” „És mi a te büntetésed?” „Az, amit magamra mértem: minden nap összegyűjtik a hamvaimat, ítélkeznek felettem, elégetnek, és szétszórnak a hét tengeren.”

Másodszor Bileámot, a bibliai pogány prófétát idézte meg, akit egykor azért béreltek fel, hogy megátkozza Izraelt. Ő is azt mondta, hogy Izrael a legbecsültebb. A tanácsa mégis ez volt: „Soha ne keresd a békéjüket és a javukat.” Bileám a Talmud szerint szégyenletes büntetést szenved, mert ő vitte bűnbe Izrael népét.

Harmadszor Jézust idézte meg. (A Talmud későbbi, a keresztény cenzúra miatt átírt kiadásaiban ezen a helyen „Izrael bűnösei” áll, a régi kéziratokban viszont Jézus neve szerepel.) Ő is azt felelte, hogy Izrael a legbecsültebb. A tanácsa azonban egészen más volt, mint az előző kettőé: „Az ő javukat keresd, ne a vesztüket. Aki hozzájuk ér, az mintha Isten szeme fényéhez érne.”

Három halott, három válasz. Mindhárom elismerte, hogy Izrael a legbecsültebb. A különbség csak az volt, hogy ki mit kezdett ezzel az igazsággal.

ONKELOSZ DÖNTÉSE

Onkelosz betért a zsidóságba. A Templom kirablójának unokaöccséből a zsidó történelem egyik legnagyobb tudósa lett. Az ő arámi nyelvű Tóra-fordítása, a Targum Onkelosz, ma is ott áll a héber szöveg mellett szinte minden nyomtatott Tórában, a világ összes zsinagógájában.

A Talmud egy másik legendája szerint a császár katonákat küldött érte, hogy visszahozzák. Onkelosz azonban mindegyik csapatot meggyőzte, és a katonák is betértek. Az utolsó csapatnak a kapufélfán lévő mezuzára (a kapufélfára erősített, Tóra-verseket tartalmazó tokra) mutatott, és azt mondta: „Nálatok a király bent ül, és a szolgái őrzik kívülről. A mi Királyunknál fordítva van: a szolgái bent ülnek, és Ő őrzi őket kívülről.”

ÉS MA?

A Római Birodalom kétezer éve összeomlott. Titusz hamvai valahol a tengerben vannak. A Titusz-diadalív ma is áll Rómában, rajta a zsidó rabszolgák által vitt menóra. A hagyomány szerint a római zsidók évszázadokon át nem mentek át alatta. 1948-ban, Izrael állam kikiáltása után a római zsidó közösség tagjai ünnepélyesen átvonultak alatta.

És az a menóra, amelyet Titusz katonái zsákmányként hurcoltak el, ma Izrael állam címerén látható. Pontosan a diadalív domborművének mintájára.

Birodalmak jönnek és mennek. Izrael népe él.

Ismertétek ezt a legendát? Szerintetek melyik halott tanácsát követik ma a világ vezetői Izraellel szemben?

Kövessétek a Narrativa.isr oldalt, és osszátok meg, hogy minél többen megismerjék a zsidó hagyomány kincseit!