Búcsúzunk: 107 évesen elhunyt Yehuda Widawski, Izrael legidősebb holokauszttúlélője

Mély szomorúsággal fogadtuk a hírt, hogy 107 éves korában, 2026. szeptember 11-én, ros hasana (a zsidó újév) előestéjén elhunyt Yehuda Aharon Widawski, Auschwitz túlélője, Izrael legidősebb holokauszttúlélője, a zsidó emlékezet és a történelmi igazság megalkuvást nem tűrő őrzője.

Łódźtól Auschwitzig

Yehuda 1919. július 26-án született a lengyelországi Turekben, Ábrahám és Lea négy gyermeke közül másodikként. Fiatalon a Hasmoneus ifjúsági mozgalom aktív tagja lett Łódźban, ahol családjával virágzó textilvállalkozást vezetett, zsidó varrónők tucatjainak biztosítva megélhetést.

A náci német megszállás után a łódźi gettóba kényszerítették őket, ahol a Widawski család a kényszermunka mellett az egyik első népkonyhát üzemeltette a saját otthonából, segítve a túlélést a legnehezebb időkben.

A gettó 1944. augusztusi végső felszámolásakor Yehudát szüleivel és testvéreivel együtt Auschwitzba deportálták. Édesapját, Ábrahámot, édesanyját, Leát és legidősebb bátyját, Gábrielt a megérkezésük után azonnal meggyilkolták a gázkamrában. Yehudát és öccsét, Jehoszuát nyolc nappal később a friedlandi kényszermunkatáborba szállították, ahol repülőgép-szárnyakat kellett gyártaniuk, amíg a Vörös Hadsereg 1945 májusában fel nem szabadította a tábort.

Újrakezdés és alija

A háború után Yehuda visszatért Łódźba, ahol szembesült a pusztító valósággal: otthonukat idegenek foglalták el, és a hatalmas családból kizárólag ő és az öccse maradtak életben.

Yehuda nem tört meg. Újjáépítette az életét, textilüzemet alapított, feleségül vette Lea Dobryszt, és közben az Irgunnak (a brit mandátum idején működő zsidó földalatti fegyveres szervezet) segített fegyvereket csempészni Izrael földjére. 1950-ben alijázott (bevándorolt Izraelbe), Tel-Avivban telepedett le, ahol sikeres kereskedelmi vállalkozásokat alapított és vezetett.

Háromezer sír, háromezer név

Élete legnagyobb küldetése 1978-ban kezdődött, amikor visszatért Lengyelországba, hogy megkeresse nagyanyja sírját. A zsidó temetők elhanyagolt, meggyalázott állapota láttán évtizedeken át tartó, gigantikus levéltári kutatásba és helyszíni helyreállításba kezdett.

Elszánt munkájának köszönhetően több mint 3000 zsidó sírt azonosítottak és jelöltek meg, helyreállították a łódźi zsidó temetőt, és további ezrek felújításában vett részt. Újjáépíttette a szochaczewi rebbék és a modzsici rebbe, Jiszráel Taub sírja fölötti ohelt (sírépítmény) is. Több tucatszor tért vissza Lengyelországba, 2018-ban már 31 családtagjával együtt.

2012-ben őt választották ki, hogy a holokauszt emléknapján (Jom HaSoá) fáklyát gyújtson a Jad Vasemben.

„Az én bosszúm”

Jichák Herzog államelnök búcsúztatójában felidézte, mit mondott neki Yehuda: az ő bosszúja a nácikon az, hogy ők veszítettek, nekünk pedig van Izrael Államunk.

Egy fiút, egy lányt, négy unokát és tizenkét dédunokát hagyott maga után. Akit Auschwitzban a megsemmisítésre szántak, az öt nemzedéket látott felnőni a zsidó államban.

Yehuda Widawski élete a zsidó nép elpusztíthatatlanságának, az emlékezés kötelezettségének és az újjáépítés erejének tiszta szimbóluma.

Emléke legyen áldott!

Ez a zsidó élni akarás és történelmi igazság, amiről a nemzetközi fősajtó mélyen hallgat a mindennapokban. De persze sokkal kényelmesebb a fotelekből elfelejteni a múltat, mint tisztelegni a valódi hősök emléke