Politika

Franciaország ég – figyelmeztetés Európának: ki lesz a következő?

Október 17-én, szombaton Franciaország nagyvárosaiban nem csak kirakatok törtek: az állam jelképei égtek. A hivatalos indok a drágaság és az iskolák rossz állapota volt. Amit az utcán láttunk, az egészen más.

Egy nap számokban

550 ezer ember az utcán: a kormány szerint ennyien vonultak fel, a szervezők szerint 800 ezren.

Több mint 2000 előállítás országszerte: Párizsban rekordszámú, 855 embert állítottak elő. A fővárosban 557-en kerültek őrizetbe, közülük 151 kiskorú. Az őrizet Franciaországban általában legfeljebb 24 óra, ami meghosszabbítással 48 órára nőhet. Ezalatt dönt az ügyész arról, hogy vádat emel, bíróság elé állítja a gyanúsítottat, vagy szabadon engedi.

Több mint 600 sérült rendőr, csendőr és tűzoltó: Nantes-ban meghalt egy 22 éves rendőr, akit elütött egy jármű.

Mintegy 1500 kifosztott üzlet: Párizsban a fosztogatók között tíz évesnél fiatalabb gyerek is volt. Egy rendőrségi forrás szerint egy idős házaspárt kiraboltak és levetkőztettek.

Limoges: a 143 éves városházát felgyújtották, a teteje beszakadt, az épület szinte teljesen elpusztult.

Marseille: betörtek a városházára, ledöntötték Marianne szobrát, a Francia Köztársaság jelképét, és anarchista jelet fújtak a falra.

Lyon: felgyújtották a turisztikai irodát. A tömeg ünnepelte a lángokat, és a beszámolók szerint a tűzoltókat is akadályozták.

Kik törtek-zúztak?

A kormány szerint: ultrabaloldali csoportok szervezték az erőszakot.

A svájci Blick szerint: a bandák a nehéz, drogkereskedelem uralta külvárosokból érkeztek a belvárosokba, 16 és 30 év közötti fiatal férfiak.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint: a tüntetés csak ürügy volt „az ultrabaloldali terrorizmus és a külvárosi bűnöző rétegek összefonódására”.

A zászlók: a párizsi République téren a Köztársaság-szoborra francia és palesztin zászlóval másztak fel. Egy bezárt üzletre „Free Gaza” feliratot fújtak, és szovjet meg kommunista zászlós csoportok is vonultak. Mi köze a palesztin zászlónak a francia iskolák állapotához?

„Ezek itt születtek”: ez szokott lenni a válasz. Igen, itt születtek. A 2023-as zavargásoknál a letartóztatottak 90 százaléka francia állampolgár volt. Bruno Retailleau, a jobboldali Republikánusok akkori szenátusi frakcióvezetője akkor kimondta, amit sokan nem mernek: a második és harmadik generációnál nem beilleszkedés történik, hanem visszafordulás az etnikai gyökerekhez. Franciaország a származást hivatalosan nem tartja nyilván. A papír francia, de a zászló, amit a kezükbe vesznek, palesztin.

Ugyanaz a recept, újra és újra

Nem kell hozzá titkos terv. Elég ez a sorrend:

🔻 egy „jogos” ügy, ezúttal a drágaság és az iskolák,
🔻 a szélsőbal megszervezi az utcát,
🔻 a külvárosi bandák fosztogatnak,
🔻 megjelenik a palesztin zászló,
🔻 a célpont az állam: városháza, rendőr, Marianne.

A szélsőbal és a politikai iszlám szövetségét Európa már ismeri. Az egyik a rendszert akarja ledönteni, a másik a nyugati civilizációt gyűlöli. Az utcán egy oldalon állnak.

Melyik ország a következő?

Ugyanazon a napon már nem csak Franciaország forrongott.

🔹 Olaszország: Milánóban, Torinóban és Bolognában a tüntetések zavargásba fordultak.

🔹 Belgium: Brüsszelben fiatal tüntetők csaptak össze a rendőrséggel.

🔹 Portugália: Lisszabonban több tízezren vonultak az utcára.

🔹 Albánia: ötödik napja tüntettek a miniszterelnök lemondását követelve.

🔹 Spanyolország: idén júliusban több tízezer migráns, egyes források szerint 70 ezernél is több, lépett át Marokkóból Ceutába, az Észak-Afrikában fekvő spanyol városba. Augusztus végén még többezren éltek az utcán és a strandokon. Migránsok kövekkel dobáltak meg egy katonai járművet, egy katona megsérült, 12 marokkói migránst letartóztattak. A helyiek kifogytak a türelemből, Madridban tízezrek tüntettek a Sánchez-kormány ellen. A belügyminiszter közben nyugalomra intett.

A gyújtós Spanyolországban már ott van.

És Macron?

Vasárnap este 8 órakor szól a nemzethez. Hat hónap múlva Franciaország új elnököt választ, Macron többet nem indulhat. Kérdés, hogy addig hány városháza ég még le.

Amit mi Izraelből látunk

Mi ezt a forgatókönyvet ismerjük. Aki Európában a palesztin zászlót lengeti „a béke nevében”, ugyanazt a zászlót vitte szombaton a felgyújtott városházák között. Izraelben régóta mondjuk: ez nem áll meg Izraelnél. Most Európa is látja.

❓ Szerinted melyik ország a következő? Spanyolország, Belgium, vagy valaki egészen más? És Magyarország megúszhatja?

👍 Ha szerinted ezt minden magyarnak látnia kell, lájkold, kövesd az oldalunkat, és oszd meg, mielőtt a hírekben megint csak „tüntetésnek” hívják.

Am Israel Chaj! 🇮🇱

Források